Zendülés Orbán saját használatú médiájában: sztrájk lesz az MTVA-nál!

  • narancs.hu
  • 2016. január 9.

Narancsblog

Bár nagy számban rugdosnak kifelé magas fizetésű dolgozókat, a felszabadult pénzből nem teljesítik a szakszervezetek követelését: sztrájk készül őfelsége tévéjénél, rádiójánál.

Az MTVA vezetése nemhogy elutasította a szakszervezetek 5,7 százalékos béremelésre irányuló követelését, de esze ágában sincs egy krajcárt sem emelni a keményen dolgozó tévések, rádiósok fizetésén.

„Csaknem két hónapig tartott a végül eredménytelenül zárult bértárgyalás az MTVA vezetése és a szakszervezetek között. Az érdekképviseletek a kezdetektől szerettek volna béremelést kicsikarni Vaszily Miklósból, az MTVA megbízott vezérigazgatójából, a tárgyalások elején az egyik szakszervezeti vezető azzal érvelt, hogy a majdnem 80 milliárd forintból gazdálkodó cég bevételei jelentősen nőttek azáltal, hogy az állam 2015-ben átvállalta az alap 47 milliárd forintos adósságát. Erre a vezérigazgató azt válaszolta, hogy a hitelátvállalás miatt felszabaduló összeg (hozzávetőleg 9 milliárd forint) nem pótlólagos forrás, hanem a működéshez szükséges” – idézi fel a történteket a Népszabadság.

Mint ismeretes, karácsonyi ajándékként 123 dolgozónak – köztük a királyi tévé olyan emblematikus arcainak, mint Jakupcsek Gabriella vagy Nika György – lengették be a hamari kirúgást. Nos, a kirúgásveszély alighanem e mostani zendülés kimenetelét is döntő módon fogja befolyásolni. Ilyenformán elsötétülő képernyőktől, elhallgató rádióktól a magunk részéről nem tartunk.

A magyar közmédia jelen formájában ugyanis 100 százalékig a fenyegetésre, a fenyegetettség érzetének a felkorbácsolására alapozva működik. S ez kifelé és befelé is ugyanúgy működik. Kifelé az indulás óta a menekültparát nyomják, befelé meg tetszik, nem tetszik, az az úzus, hogyha dicséred a gazdát és örülsz a csontnak, maradhatsz.

S persze mindebben az előbb emlegetett helyi sztárok csak a jéghegy csúcsát jelentik, valójában névtelen médiamunkásokról van szó, akik, meglehet, anno mindenféle megélhetési kényszerektől űzve álltak be a sorba. A vevő mindenesetre komolyan vette a dolgot.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.