Zendülés Orbán saját használatú médiájában: sztrájk lesz az MTVA-nál!

  • narancs.hu
  • 2016. január 9.

Narancsblog

Bár nagy számban rugdosnak kifelé magas fizetésű dolgozókat, a felszabadult pénzből nem teljesítik a szakszervezetek követelését: sztrájk készül őfelsége tévéjénél, rádiójánál.

Az MTVA vezetése nemhogy elutasította a szakszervezetek 5,7 százalékos béremelésre irányuló követelését, de esze ágában sincs egy krajcárt sem emelni a keményen dolgozó tévések, rádiósok fizetésén.

„Csaknem két hónapig tartott a végül eredménytelenül zárult bértárgyalás az MTVA vezetése és a szakszervezetek között. Az érdekképviseletek a kezdetektől szerettek volna béremelést kicsikarni Vaszily Miklósból, az MTVA megbízott vezérigazgatójából, a tárgyalások elején az egyik szakszervezeti vezető azzal érvelt, hogy a majdnem 80 milliárd forintból gazdálkodó cég bevételei jelentősen nőttek azáltal, hogy az állam 2015-ben átvállalta az alap 47 milliárd forintos adósságát. Erre a vezérigazgató azt válaszolta, hogy a hitelátvállalás miatt felszabaduló összeg (hozzávetőleg 9 milliárd forint) nem pótlólagos forrás, hanem a működéshez szükséges” – idézi fel a történteket a Népszabadság.

Mint ismeretes, karácsonyi ajándékként 123 dolgozónak – köztük a királyi tévé olyan emblematikus arcainak, mint Jakupcsek Gabriella vagy Nika György – lengették be a hamari kirúgást. Nos, a kirúgásveszély alighanem e mostani zendülés kimenetelét is döntő módon fogja befolyásolni. Ilyenformán elsötétülő képernyőktől, elhallgató rádióktól a magunk részéről nem tartunk.

A magyar közmédia jelen formájában ugyanis 100 százalékig a fenyegetésre, a fenyegetettség érzetének a felkorbácsolására alapozva működik. S ez kifelé és befelé is ugyanúgy működik. Kifelé az indulás óta a menekültparát nyomják, befelé meg tetszik, nem tetszik, az az úzus, hogyha dicséred a gazdát és örülsz a csontnak, maradhatsz.

S persze mindebben az előbb emlegetett helyi sztárok csak a jéghegy csúcsát jelentik, valójában névtelen médiamunkásokról van szó, akik, meglehet, anno mindenféle megélhetési kényszerektől űzve álltak be a sorba. A vevő mindenesetre komolyan vette a dolgot.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.